Pirosom

Bakker, ha nem lesz 10ó alatt, akkor ténleg leadom a cuccot a szertárban. Vagy vmi ilyesmi...

Ilyeneket gondoltam előtte...

Eddig ezek sikerültek, de főleg a 2011-es után nagyon el voltam kenődve...

2011 - 10:11

2009 - 10:19

2008 - 10:50

2007 - 13:48

Beszámoló gyanánt pár szösszenet azért:

Két részre bontanám ezt a távot.
Dobogókőig nem szeretem, mert túl nagy falatokban lehet csak megemészteni. Onnan viszont sok kis résztávra tudom bontani, ami már jól belőhető és belátható.
Ennek fényében az első etapon folyamatosan csak arra figyeltem, hogy ne fussam el. Ez monnyuk nálam nem új dolog, de most tényleg nagyon vissza kellett fogni az agarakat.
Komolyan hihetetlen, de gyakorlatilag egyetlen részidőt sem vagyok képes fejben tartani. Most sem volt ez másképp és csak sejtéseim voltak, hogy hogy állhatok magamhoz képest.
Így álltam (első szám 2009, második a mostani részidő):

Nagy-Kevély 0:55/0:50 -5p

Tölgyikrek 2:05/1:52 -13p

Dömös 3:07/2:49 -18p

Szakó-nyereg 3:51/3:31 -20p

Dobogókő 4:17/3:56 -21p

Csévi-nyereg 5:15/4:50 -25p

Kopár-csárda 6:09/5:43 -26p

Nagy-Szénás 7:17/4:48 -29p

Nagykovácsi 7:36/7:06 -30p

Feketefej 8:32/8:02 -30p

János-hegy 9:11/8:43 -28p

Makkosmária 9:37/9:09 -28p

Budaörs 10:19/9:51 -28p

Így utólag kicsit bosszantó, hogy mennyit hagytam az elejében. Kopárhoz annyira jó formában érkeztem, hogy nagyon.

Aztán egy kicsit elcsesztem a frissítésem, mert csak az előreküldött limonádékat és kólát ittam. Ehhez viszont enni nem igazán lehet, mert túl tömény. Így is lett, Nagykovácsi után csak szédelegtem és egy hányás/fosás és/vagy szituáción morfondíroztam, ami aztán Julianna-majornál egy sima bokorugrással megoldódott. A János-hegy alatt egy privát frissítés aztán helyretette a gyomrom és innen már kezdett visszatérni az erőm és azt is hittem, hogy jól megyek, de a mostani adatok alapján azért már nem mondanám.

Szóval nemtom...

Maradjunk annyiban, hogy végül kilencessel kezdődött, de azért nem vagyok elragadtatva...

Mozgás

Rég követem ezt az Andy SYMONDS gyereket.
Baromi szimpatikus és nagyon hasonlít az egyik francia unokatesómra. Testfelépítése, mozgása, beszéde... (pedig angol ugye, nem is francija...)
Pár jó villanás után persze ő is parkolópályára került. Vmi megmagyarázhatatlan sérülés, amiből nehezen jött ki. Ahogy láttam sokat bringázott és szinte nem is futott, aztán meg egyre többet.
Persze ez nem pálya Salomonoséknak így már nem a csapat tagja, most a Scott színeiben versenyez. Mert versenyez megint.
De nem is ez a lényeg!

Mellette meg ott van a másik, szintén francia unokatesóm mása is. Idétlen mozgású, koordinálatlan, kissé testes alkatú (húú de finom vagyok ma...), enyhén töketlen.
Őt Julien CHORIER-nak hívják.

Nos, most ők voltak a favoritok az idei UTAT verenyen
Itt a videjó.

Csak a két futó mozgáskoordinációjára, mozgáskultúrájára érdemes figyelni. Észvesztő! Érdemes megnézni, hogy Julien még a kezét sem tudja rendesen tartani. Hogy lehet ilyen kéztartással futni? Pont így tartja a kezét kedves rokonom is...

Monnyuk Julien Hardock-os finiselése sem egy matyóhimzés, de OK. , fájt neki. De mitől?

Jaaaa...
Helyi erő odafut a rajtba (80 kili).
Lefutja (105 kili) (asszem 3. lett.)
Utána hazafut (80 kili).
Khhmmm.
Egy lyukas cipőben...

Az ősz tudja

A szürke, esős ősz sem rossz, de azért ez a langymeleg azért tud valami olyat...

Pl.: ma betoppantak hozzánk és hirtelen felindulásból gyorsan sütögettünk hirtelen pár otthon fellelhetőt. Padlizsán, cukkini monnyuk elég ződ, de azért futogatáshoz inkább a mangalica szalonna csúszott.

Ez pont ideális kalóriafeltöltés P85 előtt.

Kell is, mert egyre gyanúsabb, hogy milyen jókat futok mostanában. Lazán, könnyedén, madárcsicsergősen.
Jó, a bal ülőideg némi reparálásra szorul, de ebben a korban már az is szerencse, hogy csak egy vmi fáj...
Szóval szeánsz előtt ilyen tájban általában marha nyögve nyelve szokott menni, de most nem szokik. Mostanában még a pulzusméréssel is próbálkoztam, de annyira hülyeségeket mér, hogy csak arra jó az egész, hogy idegesítsen. Ha meg zihálok, akkor úgyis magas. Nem mindegy, hogy 152, vagy 157?
Ezen a héten már nincs világmegváltás, majd szombaton kell belehúzni.

Mint a vadlibáknak...

Dupla Kérvény

Pedig tényleg nem mentem volna, de ugye én fatalista vagyok, vagy mi, tehát ezt nem utasíthattam vissza.
Jól tettem.
Valahogy ez az időszak nekem fekszik.
Már vége a gatyarohasztó nyárnak, újra tudok levegőt venni így végre futkorászom is:
július 28km
augusztus 153km
szeptember 291km
Ez meg pont elég ahhoz, hogy jól érezzem magam a Mátrában.
Tavaly Pepével örömködtem, most Krisztiánnal. Annyi volt a változás, hogy most a lefeléket teljesen óvatosba botorkáltuk. Kicsit rosszabb időnk lett, de sokat beszélgetve, jó hangulatban kerültünk kettőt a Kékes körül.
Oli régen mondta, hogy akkor jó az edzés, ha megint menne.
Háát, ha tovább lett volna világos tényleg lett volna kedvem a harmadik körhöz is, tehát ez jó edzés volt.

Asszem ennél kevesebbet már nem tudok frissíteni:
1 csom szezamki
1 db műzliszelet
1 marék datolya/mazsola
1 db banán
1 marék sajt
3 gerezd alma
1 l kólás víz
1 l víz
Nem mintha cél lenne, de elég volt.

Ráadásul nem volt sár, nem volt dagonya. Néhol ugyan fújt a szél, de tökéletes futóidő volt.
Eccerűen nem tudok belekötni.

Olyan jó visszaolvasni

Bakker, olyan jó visszaolvasni, hogy villámcsapásként ért, hogy én ezt nem hagyom abba.
Mármint az írást.
Sem.

Jó cikk

Asszem amikor ezt írtam nem is olyan rég erre gondoltam igazán:

OTS

A tünetek amiket ebben a cikkben leírnak számomra tökéletesen ismertek. Hirtelen belelapozva egy-egy régi postba ilyen gyöngyszemeket találok. És nem egy ilyen volt, és nem egyszer...

Szóval asszem maradok a magam ura továbbra is...

Frissítés

Már megijedtünk, hogy alig lesz füge lekvárunk.
Nyáron alig 10 kilót sikerült szedni, a zánkai lelőhelyen meg megmetszették a bokrokat és alig tudtunk összegyűjteni 4 kg-nyit.

De tegnap eljött az igazság pillanata!
Szentbékkállán sikerült gyönyörű egészséges alapanyagot szedni.
12 kg már szép mennyiség...

Kivánságműsor

A tavalyi menet után idén is lett volna kedvem a Dupla Élményhez, de pár sem volt igazán, meg a kellő elszántság is hiányzott. Sajnáltam is amikor láttam, hogy betelt a keret.

Sebaj, gondoltam elmegyek pályát jelölni.
Szombat jelölés és futás, vasárnap a mezőny előtt megint egy futás. Tökéletese hétvégi program. Mivel vasárnap bazi szar idő lesz örültem is talán egy picit.

Erre ma kaptam egy meghívást!
Lesérült társ helyére szerződtettek, ráadásul ingyé.
Nemhiszemel.

Szombaton jelölök, majd vasárnap iszom a levét.
A hegyét is.
Mi ez, kívánságműsor?!

Bakonyi véradás

Nem lehet megúszni itt vér nélkül egy lájtosabb TT sem.

Elmentem az Ajkai lihegőre.
Megbántam.
Nem volt jó szervezés, vagyis nem is volt nagyon szervezve. Az egyetlen jele ennek a szalagozás lett volna, de azt hagyjuk.

Viszont voltam két kilátóban!
Ahol eddig még nem.
Nem sok ilyen van.

Az egyik egy iszonytatóan  lerobban tákolmány, szinte hihetetlen, hogy áll még és elképesztő, hogy nincs lezárva. De legalább szép kilátás nyílik a Somló felé. A nevét nem tudom, csak azt, hogy Padragkút után van az Oroszlán-sziklákon.

A másik meg egy csilivili új. Teljesen értelmetlen helyen, zéró kilátással. A Kab-hegy alatt, biztos ami biztos, így a körpanorámából 120fok rögtön ugrott. A maradék 240-ben meg nincs mit látni. Viszont drága lehetett.

Van Angliában egy cselendzs, aminek keretében asszem a három legmagasabb csúcsot kell megmászni 24 óra alatt. Mászik, utazik, mászik, utazik, mászik. Van rá egy nap.
Ennek nyomán lehet, hogy összehozok egy hasonlót a Bakonyban. Már csak ezért is mert így lehet, hogy lenne vmi értelme ezeknek az új kilátóknak is.

1. Egybe lehetne venni a füredi, csopaki és hidegkúti kilátókat. Innen szép kilátás van a Balatonra. Ez kb 25 kili.
2. Papod meg a közelében nemrég felavatott, teljesen értelmetlen Fekete István-kilátó. Ez meg lenne 15 kiliből.
3. Széchenyi Zsigmond-kilátó. Na itt még nem voltam, csak elfutottam mellette. Mondjuk ide úgy kéne eljutni, hogy egy kicsit a környéket is be kelljen járni miatta. Megéri. Monnyuk legyen egy 20-as.
4. Itt Veszprémben is van egy most átadott, egy kis-kilátó és egy lebontott, de már újra épülő nagyobb kilátó. Nem messze a Csatár-hegyi-kilátó és most láttam, hogy az ős tiszafás buckáján, Bándon is épült egy. Ezeket fel lehetne fűzni egy körre. Ez is kb 25 kili.
5. A ma meglátogatott két kilátó kiegészítve Kab-heggyel. 15 kili.
6. Desszertnek a Kőris-hegy marad. 15 kili.

Kb 100 kilit kellene megtenni 24 óra alatt.
Nem is lenne rossz.
Autózni nem is kellene sokat, persze a rangsorban csak a futással töltött idő számítana, hogy nem a sofőrökön múljon a rangsor, meg ne törje össze magát ezért senki.

Csak előbb ki kéne próbálni ugye...

Ugorgyunk neki - az írásnak is...

Sajnos - vagy nem - ezzel a százassal aztán el is fogyott a lendületem nyárra.

Volt egy Lavaredo betli, amit ezért sajnálok, mert jól ment és egyre jobban, csak épp aztán mégsenagyonlettjó.
Nem bánom, nem volt mit tenni, napok kellettek mire helyrebillent a gyomrom állapota.

Júliusban sikerült 28,25km-t futni.
No comment, talán csak annyi lehet a pozitívum, hogy nem volt deréknyavalyám. A bal ülőidegem meg legalább pihent...

Augusztus remek 153 kilivel zárult, amibe a hó végi MagasBakony50 TT is benne foglaltatik. Csak 10p-et rontottam a tavalyi eredményemen, de az ajándék vacsorameghívás így is zsebbe került :)))!
Voltunk előtte egy hetet a Magas-Tátrában és ott azért végre elindult valami fajta reggeli mocorgás. Végre reggel kesztyűt kellett húzni, ez azért eléggé emberi hőfok volt megint!

A szeptember meg eddig a TDG kísérettel telt.
Ha kilik nem is, de szint az gyűlt. 9500m asc jött össze, pedig még az 1/3-a hátra volt. Még szerencse, hogy csak kíséret voltam...

Sajnos a lehetséges sérülések és nyavalyák sorát bővítettem egy lábszétázós tünettel is. Eddig ilyenem nem volt, most már ügyelhetek erre is.
A kérdéses nap 16:27-kor indultam Fridi elé és másnap 12:00-re értem vissza az autóhoz...
19:33 órányi lábáztatást sajnos nem tolerál a lábam, de monnyuk csak az utolsó 1:30 volt gáz, de az nagyon.