...mindennapi suhanásunk add meg nekönk ma...

2015. október 27., kedd

Mozgás

Rég követem ezt az Andy SYMONDS gyereket.
Baromi szimpatikus és nagyon hasonlít az egyik francia unokatesómra. Testfelépítése, mozgása, beszéde... (pedig angol ugye, nem is francija...)
Pár jó villanás után persze ő is parkolópályára került. Vmi megmagyarázhatatlan sérülés, amiből nehezen jött ki. Ahogy láttam sokat bringázott és szinte nem is futott, aztán meg egyre többet.
Persze ez nem pálya Salomonoséknak így már nem a csapat tagja, most a Scott színeiben versenyez. Mert versenyez megint.
De nem is ez a lényeg!

Mellette meg ott van a másik, szintén francia unokatesóm mása is. Idétlen mozgású, koordinálatlan, kissé testes alkatú (húú de finom vagyok ma...), enyhén töketlen.
Őt Julien CHORIER-nak hívják.

Nos, most ők voltak a favoritok az idei UTAT verenyen
Itt a videjó.

Csak a két futó mozgáskoordinációjára, mozgáskultúrájára érdemes figyelni. Észvesztő! Érdemes megnézni, hogy Julien még a kezét sem tudja rendesen tartani. Hogy lehet ilyen kéztartással futni? Pont így tartja a kezét kedves rokonom is...

Monnyuk Julien Hardock-os finiselése sem egy matyóhimzés, de OK. , fájt neki. De mitől?

Jaaaa...
Helyi erő odafut a rajtba (80 kili).
Lefutja (105 kili) (asszem 3. lett.)
Utána hazafut (80 kili).
Khhmmm.
Egy lyukas cipőben...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése