12 nem egy tucat

12 nap alatt kb sarkaiból fordult ki a világ.
12 napja írtam, de az egy másik bolygón volt...

Én nem sokat érzékelek ebből a felfordulásból, inkább csak annyit, hogy kevesebb ember van az utakon.
Egyedül dolgozom egy üres kertben, tőlem a Marslakók is itt lehetnének...
Eddig olyan kétnaponta futottam.
Kb 1-1 órákat.
Van, hogy csak lötyögök, de van, hogy egész jóleső tempósat is.
Alapjába véve egyre jobban vagyok. Van, hogy nap végére sem dőlök ki!!! Persze egy-egy húzósabb időszak azért megvisel, de asszem kiegyeznék ennyivel.
Az idő hol tavaszi, kora nyári, de épp most hó szállingózik. Normális március nagyjából, talán kicsit szélesebb ingadozással. Semmi igazán extrém.
A kerti melók mellé még a fürdőszoba felújítás is bejött, így ha hazaérek, akkor irány az itthoni munka. De lassan az is elkészül. Malmaink lassan őrölnek, csapataink harcban állnak :) !
Maradhatna még a tél, talán utol is érném magam az elmaradt teendőkkel, de sztem nem lesz ekkora szerencsém.

Szóval pránanadi ide, vagy oda, óraletétel, vagy mittudoménmi, nem számít, a lényeg, hogy egyértelműen jobban vagyok.
Néha már hiányzik az óra :) , de azért nem esem kétségbe, ha nagyon nem bírom, visszaveszem. Miért ne?
Erre mondjuk nehéz lesz edzéstervet írni, de amíg nem megy a heti 4-5-6 futás, addig nem is erőltetném.

Azért ebből az egész vírusosdiból leginkább az egyes reakciók érdekesek. Nemhiába, eksön idején válik el ki milyen.

Nekem ez az egész felfordulás olyan, mint amilyen az én OPNI-s kalandom volt. Intő jel, amiből próbáltam tanulni, majd változtattam az életemen.
A emberiségnek ez (is) lehet(ne) egy ilyen jel, akár ennek ürügyén változtathatna is. Sajnos az a gyanúm, hogy nem fog. Pedig most szépen kiderül, hogy mi mennyire fontos, mik az elhagyható sallangok és mi extra luxus. Hogy mi működhetne, akár otthonról is, vagy csökkentett üzemmódban, mit lehet(ne) önellátó módon...
Nem szép dolog, de azt kell írjam, hogy remélem nem lesz egyszerű a kilábalás ebből a káoszból. Ha gyorsan megoldódik a gond, gyorsan feledésbe is fog merülni és a 'mieztistúléltük' fíling mentén csak olaj lesz a tűzre. Húsba vágó, éles fájdalomra és maradandó csonkolásra lenne szükség, hogy valami radikális és előremutató változás legyen.
Lesz?

Pilistrail mega többiek

Múlt hét második felében olyan 'feldöntöm a világot' típusú érzés volt rajtam, kicsit talán túlszaladt a jólét :) !

Ugyan nem igazán hallottam a dologról de voltam 4 pránanadi 'kezelésen'.
Komolyan nem tudtam róla semmit, csak azt, hogy Bodzának használt. Több éve küzdött vmi nyavalyával, amit kezeltek az orvosok, de hiába. Na, azóta nincs gondja vele... Az egyik szülőtárs végezte és mivel én metszem a fáikat így gyors barter üzlet lett belőle.
Énnnemtom, de utána jó volt.
Lehet, hogy csak a placebó, de azt sem bánnám, mert semmi szert nem kellett bevenni :) !

Szóval egész jó volt ez a Pilis trail!
Enikővel menetem, hogy ezt a páros futást gyakoroljuk és nem nagyon kellett lassan futnom :) ! Lefelé kellett kicsit vigyázni, hogy ne engedjem el magam, de egyébként tök jó volt. Ugyan a vége nem esett jól, de amennyit edzek mostanában, úgy nem is volt ez meglepetés számomra. Végre eljutottam oda, hogy legalább szenvedni tudtam. Ez is valami.

2-3 órával utána már futottam volna újra...

Aztán az e heti munkaadag megint kicsit visszavetett.
Hétfőn még jót futottam, de mára már elég nyögvenyelős lett. Az elején kifejezetten fáradtnak éreztem magam, de aztán még egy kis gyorsítás is belefért.

Próbálom valahogy kezelni ezt a nagyon gyorsan jött tavasz okozta nyomást, de nem eccerű. Mindenkinél legyek és MOST!

Estére olyan fáradt vagyok, hogy épp csak eszem és rögtön megyek aludni.

Egyelőre túlélés a terv.

Gesztus. Gesztus?

Koronavírus miatt maradnak el versenyek.
Koronavírus miatt maradhatnak majd el versenyek.

Kissé meglep a szervezők hozzáállása.
Vagy nem.

Ugyanis benyelik a teljes nevezési díjat.
Persze, nyilván ott van, ha mást nem apró betűvel ugye...
Csak valahogy erkölcsileg, meg hozzáállásilag sántít a dolog.

Igen, a szervezési munka nagy-nagy részét már elvégezték, esetleg lekötöttek/béreltek/legyártattak dolgokat. Ez rendben is van. Ha van, ha nincs verseny ez már költség.

De.

A gyorsan romló élelmiszereket gondolom nem szerezték be (pl. kenyér, sajt, gyümölcsök...) A kevésbé romlók elrakhatók a következő versenyekre (pl. víz, kóla, mazsola, kekszek...) Ezeket nem porciózták, szeletelték, szállították...
Gondolom a segítőknek az elmaradt versenyre nem fizetnek szállást, benzinpénzt, nem etetik, itatják őket.
Nem osztanak nyereményeket, érmeket (ha ügyesek, akkor eleve olyan érmeket, vagy egyéb befutóajándékot gyártatnak, ami később is felhasználható (mert ugye zöldek a versenyek? ugyeugye!! vagy ilyenkor kiderül, hogy mégsem...)).
Maga a verseny elmarad, egy sor prompt szervezési dolgot nem kell elvégezni.
Haszonból sem jár(na) az a rész, ami a verseny alatti munkáért járna.

Nem kéne nagy dolog, csak vmi gesztus, vagy következő évi kedvezményes nevezés, vagy hasonló. Csal vmi jel, hogy, hát 'veled vagyok' kedves nevező...
Mert amíg ígérni kell, addig mindig nagyon fontos a leendő résztvevő.

Ja, ja, megint bilibe lóg.

Fejleményhegyek!!!!

Múlt héten abszolváltuk a nyaralás helyett kölköknek beígért ciprusi telelést.
Jó volt.
Nagyon.
Pont olyan tavasz van ott februárban, amilyen nálunk sohasenincs. Napon meleg, nekivetkőzős, de árnyékban kell a pulcsi. Futni bármikor lehet, mert reggel pont jó a hő, de délben is bőven tűréshatáron belül van.
Cipruson 1993-ban voltunk Emővel egyetemistaként... nem ma volt...
Megtaláltuk Limassolban azt a mólót ahol pár napig csöveztünk. Fura érzés volt, majd 30 év után ott állni és nézni a kölköket, ahogy a 15 fokos tengerbe ugrálnak...

Reggelenként elmentünk futni.
Jó volt, élveztem, nem esett nehezemre és még egész tempós részeket is kerítettünk bele. Helyenként monnyuk bokáig ért a homok és alig lehetett lépni, de nem volt vészes. Utolsó nap volt gáz, amikor a dagály miatt csak a süppedős rész maradt, plusz olyan pofaszél volt, hogy azt hittem nem lesz vége sohasem.
Összefoglalva futószakmailag: elment. Ahhoz képest, hogy mennyire szörnyű volt a február nem lehet panaszom.

Hazaérkezés után aztán nyakig merültem/merülök a tavaszi munkákba.
Ma voltam ultrahangon, ahol megint kiderült, hogy mindenem ép és makk egészséges vagyok. Tudom. Tudom, hogy papíron ez így van :) !

Viszont.

Már régebben is motoszkált bennem, hogy ez az egész nyavalya nem is testi eredetű. (Persze a tünetek kézzel foghatóak és valódiak, csak az eredetük nem szervi.) Valahol inkább a szoftverben kellene keresni a bajt. Csak valahogy nem akartam ezt beismerni magamnak.
Hétfő hajnalban ötlött ez belém.
Megvilágosodtam :) ?!?
Arra a döntésre jutottam, hogy leteszem az órát.
Nem mérek semmit. Sem időt, sem távot és az ezekből következőket.
Nem mérem magam a régi énemhez. Ez valamikor jó, valamikor meg bosszantó. Miért nem megy, miért ilyen fos, miért nem fejlődöm, miért csak ennyi megy...?
Ne legyen 'mihez képest'!
Csak tisztán a futás öröme!
Mondani ezt olyan könnyű! És sokan meg is teszik, de igazán ki hiszi ezt el?
Igen, visszagondolva sokszor és sokat aggályoskodtam azon amit az óra mért. A jónak örültem, de gyorsan feledésbe merült a rosszabb eredmények viszont sokáig nyomták a lelkemet.
Pár hónapja már megadta magát az óra barométere, így szintet sem mér. Ez (is) jel volt, csak nem vettem észre?
Miért volt, hogy 7 terheléses vizsgálatra voltam eddig bejelentkezve, de csak 1-re tudtam elmenni? Mindig valami 'lebetegített' arra az 1-2 napra.
Januári Suki-trail. Vasárnap neveztem, hétfőn elutaltam a pénzt reggel, délutánra már be is állt a derekam, ami pont vasárnapig - a verseny napjáig - volt rossz és hétfőn újra tudtam futni...
Aztán a tavalyi két betli.
Úgy érzem, a legnagyobb hibát akkor követtem el, amikor úgy álltam mindkettőhöz, hogy azt éreztem, hogy nekem 'jár' egy jobb eredmény. Beletettem sok futást, sok időt/energiát és szerettem volna látni, hogy ebből 'visszakapok'.
Ez hiba volt.
Nem jár semmi, és nem predesztinál semmi, semmire.
Nem úgy futottam, ahogy szoktam.
Tanulságos...

Szombaton megyek a piliscsabai Pilis trailre. Enikővel beneveztünk, hogy a nyári dupla élmény (vagymijaneve) előtt legyen valami közös futásunk. Nagyon várom és nagyon nincs semmilyen várakozásom :) !
Full hajdani hazai pálya. Minden centiméterét kívülről fújom. Nosztalgia 25 kili lesz!!!

Tegnap óta, meg kifejezetten jól érzem magam, ezt az óranélküli dolgot kezdem emésztgetni és olyan, mintha valami nagy, mázsás súlytól sikerült volna megszabadulni. Már ötletelgetek, hogyan lehetne ezt Gabinak beadni, hogy azért valami edzésféle azért kikerekedjen belőle, de most egyelőre szeretnék első körben visszabillenni valamiféle egyensúlyi állapotba, mert az eddigi hetek nem estek túl jól.

NEM adom fel, ez alap.