"...soha nem érdemes holnapig várni, mert a bal- meg jobbsorsunk a saját kezünkben van. Senki nem állít fel a díványról és senki sem álmodik helyettünk. Álmok nélkül pedig csak droidok vagyunk." (K.B.)

2016. március 13., vasárnap

Egy TT

Tavaly is voltam, idén is mentem.
Talán mintha egy évvel ezelőtt egy picivel téliesebb lett volna a Bakony. Most pont futni való volt a terep is és az időjárás is.
Bár a talpam nem igazán javul. Talán nem romlik?
Szóval nem volt miért nem menni.
Baromi jó volt.
Az elején vitt a lábam és végre jó volt érezni, hogy - legalább pihenten - 5 perces kiliknél gyorsabban is lazán tudok csoszogni. Nem volt gond az emelkedőkkel sem, bár nagy kaptatók nincsenek is ebben a körben. De ami volt az ment.
A sárga ereszkedésen Csesznek felé persze volt dágvány, de lassítás nélkül átvágtattam, sőt egy kisebb csoportot előzve még a kutyájukon is inkább csak átugrottam. A fordító utáni hullámzás jó volt és ment is, sőt a Zörög-hegyről lefelé 4 perc alá is beeresztettem magam, de csak lazán, ahogy vitt a lendület.
A Cuha kicsit eláztatott, de nem vészesen, viszont Vinyén olyan össznépi nemtommivolt, hogy alig találtam meg a tömegben a pontot.
Aztán persze a sárgán felfelé a Hódos-ér mentén megint csak a lelki gyakorlatok segítettek :)... Szörnyű nyúlós ez a szakasz. És bármilyen emlékeket idézek fel, mindig az. Lefelé is, nemhogy 'felfelé'... Darálni, darálni, darálni.
Egy nagy suvadás mellett mentem el és nem sokkal előttem történhetett, mert még mozogtak a rögök. Huhhh, izgi lett volna...
A Porva utáni szakasztól tartottam, nem gondoltam, hogy ennyire baráti lesz a szántóföldek között, de épp megszáradt a híg trutyi. Ha csak egy nappal is korábban jövünk erre, akkor bokáig süppedős lett volna, de így épp el lehetett bicegni a tetején.
És ilyen sem volt, hogy ezt a szakaszt is végig megfutottam! Ez valahogy folyton a TT-k meg egyéb nyalánkságok végére kerül és vagy tűz a nap, vagy fúj a szél, vagy/és én vagyok már talicskafos, szóval egy kis séta folyton színesítette a menetet, de most nem. Pirospontnekem.
Borzavári aszfalt lejtő nem hiányzott és a Pintér hegy is ment, bár az utolsó hangyafasznyi buckába csak belegyalogoltam.
Végül 9 perc mínusz.
És szerencsére nem Celsius...

2016. március 12., szombat

Montamén

Már írtam korábban róla és sajnos igazolódik a félelmem.
Az emberi hülyeségnek ebben az országban nem elég egy obeliszk, sok-sok elkél mert az idiotizmus is az egeket verdesi:
kilátótatrágyadomrais.hu

2016. március 2., szerda

Bekapás+

...nem jár egyedül.
Futáskor nem sérülök meg, de a náthában itthon fetrengve igen?
Pár napnyi hozzászoktató után a bal talpam kezdett jelezni. Eddig még nem volt és nem is szeretném ha lenne...
Krém, masszír, jég, mantra.
Ma próbakör (futás közben nem fáj, csak reggelre kezd durvulni).
Egyelőre semmi, de majd meglátjuk holnap reggel mit mutat.

Nemhiszemel.