Fricskaraton 2.

Lefelé érintünk egy kápolnát...

...ahonnan megint szép a panoráma.

Egy kis sík.

Itt már voltunk, innen ismerős az útvonal.

A Laczkó-forrásnál aztán egy kis mászás.

Nem hosszú, de meredek...

Egy kis átkötés az állatkert felé.

Városszéli burkolat.

Balra a Gulya-domb

Az állatkert mentén haladunk.

Kis szerencsével vadakat is láthatunk.

Lépcső le a völgybe.

Egy játszótérhez érkezünk.

A sziklamászóhely mellett vissza a sétányon.

A viadukt alatt vezet a visszaút.

Már közel a cél.

A vár alatt balra el.

Cél a Fricska.

Akár innen is lehetne érkezni.

Ilyen lehetne egy félmaraton Veszprémben.
Link.

Fricskaraton 1.

Ha egyszer lenne itt egy félmaraton, akkor akár erre is mehetne...
Én legalábbis erre szoktam:

A Séd menti sétányon indulunk.

A Gulya-domb már igazi terep.

Fordító, jobbra le.

Megint fordító, de most balra fel.

Az első szűkebb rész már emelkedik, de még így is 3-4 emberes.

Kilátás a fák között. Távolban a Csatár-hegy.

Még egy kis gulya-dombi kanyargás.

Jobbra lefelé elhagyjuk a platót.

Kicsit köves, de legalább lejt.

Laczkó-forrás. Ha megnyitják akkor működik.

Kifelé a városból a 8-as felé.

A 8-as út torkolata.

Ez figyelős, de belátható jobbra...

... és balra is.

A másik oldalon megint fel, de nem sokat.

Nagy, füves területet szelünk át.

Egy kis erdősávot keresztezünk.

Megy egy nyiladékot.

Távolban a Csatár-hegy.

Murva bánya jellegű kis lejtő.

Szemben a Csatár-hegy, de mi balra elkanyarodunk.

Itt balra.

Balra fent a füves plató, amiről az imént lejöttünk.

Jobbra indul a Tekeres-völgy.

Balról feltűnnek a sziklák és a kiszáradt patakmeder.

A széles utat néhol elhagyja az ösvény.

Sziklák alatti pihenő.

Tisztás 200 éves tölgyekkel.

Megint sziklák és fedett pihenő.

Egy másik hasonló.

Elhagyjuk a völgyet a kerékpárúton.

Szép lassan emelkedik.

Innen már látszik a város.

Egy kis tekergés a hétvégi házak között.

Nem látszik, de sunyin emelkedik.

A tetőn be is érünk az erdőbe.

Itt aztán lejt rendesen. Esőben nem lenne eccerű...

Egy balos után viszont felfelé.

Amikor már majdnem vége, de mégsem. Balra fel.

Végre!

Ennél több képet sajnos nem tud kezelni, a többi a következő posztban.

Rossz szekér

Nem akar ez beindulni.
Nincs ezzel gond, csak teljesen megmagyarázhatatlanul azzal áltatom magam minden év vége felé, hogy majd, milyen jó kis nyugalmas telem lesz és mennyi időm marad futni, erősíteni. Aztán vhogy mégsem.
A héten is nagy terveim voltak, aztán csak épp a hétvégi hosszú futások maradtak ki.
Összesen egy kis vasárnapi csúszkálós családi túrára futotta.

Szombaton hajnalban tettem egy kört Veszprém-Bp-Veszprém viszonylatban. Hihetetlen mennyire nincs hó a főváros környékén. Jó, náluk sincs sok, de azért minden fehér.  A Bakonyban meg komoly hó van. Voltam Pápán is csütörtökön és a 83-as környéke is igencsak téli képet mutat. A tegnapi bakonybéli túra fehérségére sem lehet panaszt tenni. Egy jókora keréknyomban még frankón lehetett csúszkálni is. A nyomról letérés meg teljesen reménytelen.

Most is épp szakad a hó...

Bezzeg Sebinek nem a hó, inkább a meleg és napsütés a gondja. 'Szegénynek' ebben a medencében kell még két hetet kibírnia... Lehet, hogy jövőre el kellene kísérnem?!