Fricskaraton 1.

Ha egyszer lenne itt egy félmaraton, akkor akár erre is mehetne...
Én legalábbis erre szoktam:

A Séd menti sétányon indulunk.

A Gulya-domb már igazi terep.

Fordító, jobbra le.

Megint fordító, de most balra fel.

Az első szűkebb rész már emelkedik, de még így is 3-4 emberes.

Kilátás a fák között. Távolban a Csatár-hegy.

Még egy kis gulya-dombi kanyargás.

Jobbra lefelé elhagyjuk a platót.

Kicsit köves, de legalább lejt.

Laczkó-forrás. Ha megnyitják akkor működik.

Kifelé a városból a 8-as felé.

A 8-as út torkolata.

Ez figyelős, de belátható jobbra...

... és balra is.

A másik oldalon megint fel, de nem sokat.

Nagy, füves területet szelünk át.

Egy kis erdősávot keresztezünk.

Megy egy nyiladékot.

Távolban a Csatár-hegy.

Murva bánya jellegű kis lejtő.

Szemben a Csatár-hegy, de mi balra elkanyarodunk.

Itt balra.

Balra fent a füves plató, amiről az imént lejöttünk.

Jobbra indul a Tekeres-völgy.

Balról feltűnnek a sziklák és a kiszáradt patakmeder.

A széles utat néhol elhagyja az ösvény.

Sziklák alatti pihenő.

Tisztás 200 éves tölgyekkel.

Megint sziklák és fedett pihenő.

Egy másik hasonló.

Elhagyjuk a völgyet a kerékpárúton.

Szép lassan emelkedik.

Innen már látszik a város.

Egy kis tekergés a hétvégi házak között.

Nem látszik, de sunyin emelkedik.

A tetőn be is érünk az erdőbe.

Itt aztán lejt rendesen. Esőben nem lenne eccerű...

Egy balos után viszont felfelé.

Amikor már majdnem vége, de mégsem. Balra fel.

Végre!

Ennél több képet sajnos nem tud kezelni, a többi a következő posztban.