Végre sikerült háromból egy TT-t abszolválni. Annyira azért nem nagy dicsőség...
Tavalyhoz képest azért nagy volt a különbség.
Péntek este még a Herendi elágazáshoz és Németbánya szélére depóztam egy-egy fél literes vizet, mert út közben nem volt sok frissítési lehetőség. Leraktam a célban az autót és szépen visszavonatoztam. Így kicsit nyugisabb reggelem volt.
Szombat reggel +10 fokot mértem, nem pedig -6-ot, mint egy éve...
Ennek persze az is lett a következménye, hogy izzadtam, mint a ló. A frissítésem centire kihasználtam, a depóim pont jó helyen és időben értek. Csak datolyát és a magammal vitt citromos, hígított kólát 'ettem'. Perfekt lett.
A pulzusom ugyan kicsit magasabb volt, mint ahogy szerettem volna, de végig kitartott. Az egy éve mért 148AVG most 154 lett!
A terep tökéletes volt, sarat szinte nem is láttam. Volt viszont fakitermelés. Jól futható, enyhén lejtő részek mentek veszendőbe farönkön ugrálásokkal. A végén a kék sávról le is kellett jönni, mert rádöntötték a fél erdőt a völgy mélyében kanyargó, keskeny ösvényre. Még szerencse, hogy felette a domboldalban egy széles dózer kanyarog. Kicsit ugyan hosszabb, de legalább járható...
Az erdő viszont frenetikus volt.
Épp nyiladozó, rügypattanó pillanatok vannak most. Az aljnövényzet tobzódik, a medvehagymások pompáznak. Nagyon tuti időpontra került most ez a futás.
Összességében az előnyöket és minimális hátrányokat is figyelembe véve az idei, számszakilag jobb idő, nekem a tavalyival egyenértékű.
Bakony50 50km/950m - 4:41:35
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése