Matek

Ez tiszta matek.

Mi néz így ki?

1. Az az ábra amit kis előrajzolás után képes vagyok egyedül is lerajzolni...

2. Ez kérem a mi kis sportunk fejlődéstörténete.
Ha belegondolok, hogy 2008-ban talán nyolcan álltunk terepfutók a Piros rajtjában. No futó frissítés, no dugóka, no rajtszám...
Most meg.
Az volt az 'A' szakasz. Kicsit nyögvenyelős, kicsit zötyögős. Kellett pár elvetemült és pár szájtépő hozzá.
Szinte bármivel ki lehetett tűnni a 'tömegből', még csak nagy teljesítmény sem kellett hozzá. Az nyert versenyt nagyjából (már amennyire egyáltalán voltak versenyek) aki odaállt és nem tévedt el.

Most valahol a 'B'-végén járhatunk. Hirtelen nagy érdeklődés, nagy felfutás. Itt nagyon észen kell(ene) lenni mert évekre eldőlhet a későbbi irány. Szabályok, szokások. Ilyenkor csontosodnak meg olyan dolgok, amiken aztán később már nehéz lesz változtatni.
Érvényesülni a beletett munka arányában lehet. Sok futással, sok edzéssel jobb eredményeket lehet prezentálni. Sztem itt még nem az egyéni kvalitások mentén megy a harc.
Ahogy látom, akinek valami oknál fogva több ideje van edzeni, az nyer. Van aki hetekre, hónapokra tűnik ki, de csak kevesen maradnak nagy nyertesek éveken keresztül. Itt még messze nem nüanszokon múlnak a dolgok. Egyszerű a recept, mert 'csak' sokat kell edzeni.
Persze ezzel nem kisebbíteném az eredményeket, csak épp azt szeretném érzékeltetni, hogy kevés igazán szoros eredmény születik és nem finom edzéselméleti kérdéseken múlnak a percek és órák.

A 'C' már sokkal nyugisabb. A gyarapodás időszaka. Megy a szekér, növekszik és gyarapszik maga a sport is és a közönsége is.
Az egyéni eredményekre is ez az igaz. Még mindig az edzésmennyiség számít, bár sűrűsödik majd a mezőny. Itt már csak nagyobb edzésmennyiséggel lehet majd labdába rúgni igazán. Itt fognak majd feltűnni az ifjak és mi vén faszok már csak távolról nézzük a díjkiosztót. (Nem mintha én nem ezt tenném most is...)

'D'-nél már nyomni kell rendesen, hogy legyen előrelépés. No, majd akkor lehet marakodni a koloncon. Tépni egymást a zsíros falatokért. A versenyszervezők nagy harca lesz. Már nem elég mindenből jót adni, már kell az a plusz ami a többieknél nincs, kell vmi truváj a sikerhez.
Az egyéni teljesítményeknél is ez fog bekövetkezni. Egyre csökkennek majd az első közti különbségek és az egyéni kvalitásokon lesz a hangsúly. Itt már nem mindegy ki mit hoz az ősöktől, tehát lehet majd hátrafelé is mutogatni...

Az 'E' a kispolgári elégedett és bejáratott üzletvitel időszaka. Ilyenkor kell nagyon vigyázni, hogy maradjon még spiritusz, legyen még erő új dolgokra.
Valami ilyesmi zajlik most a klasszikus élsportban. Már a kis különbségek is elkopnak, kell néha vmi kis plusz (khm, khm...) az eredményességhez. Az eredményességhez már nem az élvezetes futásokon keresztül lehet eljutni, az vhol 'C' közepénél már elvész...

Mi a fészkes fenéért írom ezt le?
Mert ma sokadszor eszembe jutott.
Mert ma sokadszor eszembe jutott a 2010-es T100-on Carlos-tól hallott ksi mondatocska, miszerint 'Százas hetekből nem lehet T100-at futni'. Ezen sokat röhögtem magamban. Sztem sem lehet, én még nem próbáltam, a százas heteket sem sokszor, de mostanában egyre gyakrabban befigyelnek.

És bizony itt a pont, itt az a pont ami akkor és még most is meghatározó tényező.
Ki mennyit fut. Időben, kiliben, szintben.
Nincs nagy hókuszpókusz.
Ez van.