Nagy és hátizsák

Keresgetek egy megfelelő, nagy zsákot.
Az az elvárásom, hogy az ideális kiválasztott minimum az alábbi szempontoknak feleljen meg:

• Beleférjen az UTMB kötelező felszerelése.
• Ne legyen derékpántja.
• Nem lötyög rajtam és jól beállítható legyen a girhes hátamon.

Pár hete kaptam kipróbálásra egy UltrAspire Omega zsákot.

Futottam benne már rövidebbet és hosszabbat is.
Mondhatom talán, hogy elég jól kiismertem.
420g.
Az én elég könnyűnek számító Nathan-om 390g és abba egyértelműen nem férnek el az UTMB-s cuccok, szóval az a 3 dkg azt hiszem nem vág földhöz...
Van egy nagyobb és egy kisebb zsebe a háton, illetve egy hálós rátét amiben pl. egy széldzseki simán elfér. A vállpántján van jobb oldalon egy szimpla zseb, a bal oldalon egy cipzáras tartó egy kisebb rekesszel. A vállpántokon, feljebb van még egy-egy kis 'gyógyszeres' tasak. Az egyik egy egyszerű, mély zseb, a másik mágneses füllel záródó kis tároló.

Az első felvételkor nem tetszett, mert feljebb akartam állítani és egyszerűen nem tudtam. Nem értettem, hogy miért nem tudom magasabbra tenni a zsák részt, az miért a hátam közepén fekszik. Minden eddigi tatyóm magasabban, a lapockáim között tanyázott, ez meg egész lent ragadt.
Aztán felhagytam a kisérletezéssel és az első futáskor rájöttem, hogy azért nem megy nekem az állítgatás, mert ezt pont oda tervezték, ahová első felvételkor is beállt.
Tökéletesen.
Egy kicsit talán hosszúkás is a fazonja és ez okozza az elsőre talán furcsa 'lelógó' érzést.

A kötelező felszerelés egyébként lazán eltűnik benne.
Én az ivótartályt rögtön kioperáltam belőle, de ez is tartozéka a zsáknak.

Fontos, hogy elől nem nyomja össze a gyomromat és nincs derékpántja sem. A két mellhevedert kis fém kampókkal lehet oldani-zárni. Ez nem rossz, de sötétben, vagy/és fél kézzel azért bajos a működtetése. Meg lehet oldani, nem gond, de azért szokni kell.

A heveder állítása fél kézzel is egyszerű, ez már rég kitalált szisztéma, nehéz lenne elrontani. Itt sem sikerült.
Oldalt is hasonló az elv.

A Nathan háti tatyóimhoz képest a jobb oldali zsebben egy kólásüveg jól elfér, pláne, hogy a nyakát külön meg lehet kötni, így még véletlen sem borul ki és nem is himbálódzik futás közben. Ezzel az 1l-es korlátot simán teljesítem, mivel a másik fél litert kézikulacs formájában cipelem majd magammal.
Nagyon nüansznyi, de fontos dolog, hogy a húzós fülek végére kis fogantyú, vagy karika került, így a teljesen nyitott állapotú szorítókkal nem kell bajlódni. Ez eddig sokszor bosszúságot okozott más zsákjaimnál.

A cipzárak végére is használható méretű, ergonómikus húzóka került.

A bot szállítása is megoldott és nem valami szükségmegoldással, hanem normális, korrekt módon a zsák két oldalán. A botot tartó alsó, hálós zsebben ráadásul még egy kisebb kulacs, vagy egyéb kis méretű cucc is elfér.

A rögzítés kampós, gumis megoldása egy hosszú fogantyúval ráadásul gyorsan oldható és stabil rögzítést ad. Ez végre nem egy barkácsolt vacak a zsák oldalán.

Ami nem tetszett:

• Köves, döcögős lejtőn a kis mágneses zseb lifeg. A mágnes meg minden lépésnél visszazárja és ez kopogó hangot ad. Egyrészt túl lehet élni, másrészt meg kellene tanulni lejtőn lefelé futni...
• A két mellheveder magassága nem állítható. Nekem jó, de nem biztos, hogy mindenkinek. Persze ez a modell is különböző méretben készül, de akkor is.
• A legfelül lévő kis zseb hálós kivitelű. Talán szerencsésebb lenne a zsák vízhatlan anyagából, mert ide telefon, irat, pénz kerülhet. Persze lehet zacskózni, de itt a dizájn kicsit talán fontosabb volt a praktikumnál?!
• Nem az enyém.