Végre találtam egy OLYAN blogot...
Nemhiába, ha valakinek az írás a kenyere, az meglátszik.
Rögtön.
Korányi Balázs beszámolóit, hozzászólásait is ezért szeretem/szerettem nagyon. Egyszerűen 'át tud jönni' a fíling.
Ennek a két embernek az 'irományait' olvasva van olyan érzésem, mint amikor jó fotókat nézek:
...magától értetődő... ...szinte banális... ...én is meg tudtam volna csinálni...
Pedig nem.
Nincs bennük nagy faxni.
Helyükön vannak az igék és határozók, nem csúsznak szét a sorok, nem ragoznak túl dolgokat és pont annyit csippentenek minden lehetséges írói eszközből amennyi kell.
Bakker, ez mennyire egyszerű!
Mégsem megy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése