...mindennapi suhanásunk add meg nekönk ma...

2010. június 17., csütörtök

:))))

Nem részletezem, mert fáradt vagyok és dőlök az ágyba, DE!

Tegnap esőben, ma meg naplementében futottam két giccsesen szépet ÉS baromi jó érzéssel, jó erőben, reménykedve és reménykeltő módon. Szóval lehet, hogy tekervényes ez a rohadt alagút, de néha fény csillan a végén és hiszem, hogy a másik végén gyönyörű dolgok várnak még rám :)))))...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése