...mindennapi suhanásunk add meg nekönk ma...

2016. február 26., péntek

Ezt bekaptam

Nem is én lennék ha nem így történnének a dolgok...
Túl szépek voltak ezek a hetek ahhoz, hogy igaz legyen.
Múlt héten aztán megkaptam a kegyelemdöfést és a családon átvonuló második takonyhullám elért engem is.
Full null hét.
Monnyuk amilyen idő volt, nem is bánom.
Hétfőn még krákogtam, de kedden már nem hagytam magam.
Meg is kaptam rendesen. Annyira rossz volt, amilyen ilyenkor szokott. Lihegtem, nembírtam, belegyalogoltam, szenvedtem, meghaltam. Azóta jobb de még közel nem százas. Ráadásul egyik nap tavasz, másik nap meg hideg tél. Brrrr....
Az igazat megvallva eddig erre a télre egy rossz szavam sem lehet, mert igazi armageddon nem volt. Talán ha ötször futottam hosszú gatyóban, a 3/4-es bőven elég.

Van pár betervezett szeánsz is:
március 19. - Bakony50, nem lehet kihagyni. Sajnálom, mert pont erre a szombatra szerveztek a Pilisbe is egy jó kis futást, de hát ha helyben van, akkor nem fogok utazni.

március 26. - Iszkiri, vmi nem túl hosszú átmozgatás jelleggel.

április 2. - VérkörTT Fridi kapacitált én meg beadtam a derekam. Egy Vérkör-re feltétlen el akar csalni, ez meg egy kis ízelítő lenne. Legyen.

Rá két hétre, ha minden klappol az Isztriára mennénk családostul, hogy egy százast fussak. Remélem nagyobb baki nem jön közbe, mert jó lenne menni. Kölköket kikérjük a suliból, aztán megyünk (persze Sebi pont ebben az időpontban megy Ciprusra edző táborozni...).

Szóval, ha ezzel az egy héttel kiengeszteltem az égieket, akkor OK, de most többet ne kérjenek tőlem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése