Lassan, viszont keservesen kínlódva.
Pénteken Szentbékkálláról veselkedtem neki és igazi cselendzs lett. Még tavaly ősszel bepróbálkoztunk egy túrával Kapolcs felől, de térképpel sem sikerült megtalálni az Eötvös Károly-kilátót a jelzésen. Most a másik oldalról támadtam és végül a S hszg végére jártam.
Olyan csodálatos ez a hely, hogy nem tudom igazán szavakba önteni.
A települések felől, csak egy
Persze agyon volt szalagozva, így leszedtem egy kilónyi műanyagot, futás elég laza lett. Megnéztem a TT-s honlapon, sehol egy túra mostanság...
Így is sikerült a végén a kéken négykézláb mászni a bokrok alatt, a szőlősben, de ez errefelé ilyen.
Szombaton egy hazai kör. Végre normális pulzussal, de lehet, hogy csak a heti fáradtság miatt volt?!
Vasárnap meg egy tihanyi rövid megbeszélés után kirándultunk egyet a családdal. Nem lehet megunni és mindig van valami új hely ezen a kis félszigeten...
Után Füredről futottam haza egy kis király-kúti kurflival, hogy meglegyen a 3ó. Kis alattomos szél volt, jól elfáradtam. Elképzelni nem tudom ,hogy fogok éj szombaton Bakony50-et menni, de ez általában kiforrja magát.
Mostanában a Bondi3-at tesztelem.
Jó, de baromi lassúnak érzem magam benne.
Ráadásul megint két anyagból van a felső része, ami közé szépen beette magát a sár. Kifelé persze nem nagyon jön, így folyamatosan gyilkolja magát. Noooomáááális?
Majd megírom részletesen, meg fotózok is, meg ilyenek.
Hogy mennyire nincs időm, energiám ilyenekre... elképesztő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése