Ez kérem a Május Végi Mumus.
Két éve már megmutatta magát.
Akkor épp a Maxi-Race-re készültem, most meg épp a M115 lenne küszöbön.
Kezdenek összecsapni a hullámok a fejem felett.
Már-már röhejes, hogy tegnap, amikor konstatáltam, hogy elcsesztem a derekam, rögtön négy új SOS munkára kaptam felkérést.
Hetekig langyosvíz, nyugalom.
Érzem, hogy szorul a hurok és ahogy beadom a kulcsot, már szakad is a gát.
Itt ülök mozdulatlanságra ítélve és most kéne a legerősebbnek lennem.
Az az igazság, hogy én már hivatalból nem adom fel.
A T100 óta rendszeres torna, SMR henger, népi gyógyászat, népi erősítés, nemzeti öntudat, mindentbevetek... nem elég...
Valami óriásplakáton láttam egy bazi nagy szlogent, ami nekem az abszolút igazságot rejti:
'Nem a célba érés a kihívás, hanem eljutni a rajtig.'
(Vagy vmi ilyesmi.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése