Tavasz

Tizenpárnapja készültek itt alább fotók.
Full tél.
Tökömelhagyom hóbuckák, hideg, szél, vérfarkasok...

Ma, amikor kinéztem, szemem a nulla környékén kereste a higanyszálat, de olyan magasra kellett emelni a tekintetem, hogy belefáradtam.
Valami 14 körül volt.
Reggel.
Nemhiszemel.

Vasárnap a budai-hegyekben mentünk Fridivel egy kört.
Reggel még bőven fagypont alatt volt.
Tinnyéről indultam, a falu határában trakeszt előztem :)). Hegymenetben úgy otthagytam, hogy jó volt nézni. A pulzusomat is... Kicsit késésben voltam, így átvágtam a fagyott szántóföldön. A nap már kor reggel is melegen sütött. Szép volt az alul deres, fagyott vetés a meleget árasztó nap épp szembe tűző koronájával.

Volt valami bája annak, hogy az erdőben beszéltük meg a találkát. Más lehet, hogy kávézóban, aluljáróban, buszmegállóban, sörözőben találkozik a haverjaival, én a 'sárgán a létránál'...

Nyomtunk egy ismerős kört, de monnyuk a hegymeneten van még mit csiszolnom. Persze nem is vártam mást, csak furcsa volt szembesülni az ismerős emelkedőkkel.
Irtás persze orba-szájba... Megint letermeltek egy nagy részt a Meszes-hegy oldalában. Mind erőműbe megy... Legyen olcsó áram. Olcsóbb. Hogy bénulna meg aki kitalálta...
Két depóhelyünket is ellenőriztük. Kicsit szét volt dobálva ugyan az egyik, de az anyag ott volt a helyén.
A tempóra nem lehetett panasz, nem megszakítós, inkább beszélgetős, de visszafelé már felolvadt az addig fagyos szántó, így kicsit küzdős lett.
22kili/500m - 2:10ó - soha rosszabbat...

Hétfőn egy kicsit haladósabbat próbáltam, de olyan hó, jégkása és sár volt, hogy majd otthagytam a cipőm. A Budaiban ehhez képest ténleg tavasz van...

Ehhez mérten kedden inkább aszfaltoztam. Nem bántam meg. Kicsit a tempót is szem előtt tartottam, nem andalogtam. Jó volt!

Ma csak délután mentem volna futni, de mivel nem volt áram, így gyorsan átszerkesztettem a programom.  Pedig olyan helyes kis kört néztem ki magamnak...
Tíz körül nekiveselkedtem. Gondoltam felnézek az erdőbe, hátha kicsit javultak a viszonyok.
Nem rossz, azt kell mondjam.
Helyenként dagonya, de azért vállalható. Próbáltam minden buckára felmászni. Sok helyen még a nagy hó miatt kidöntött fák és ágak teszik nehézkessé a haladást, ahol meg nem, ott a terepjárók által szántott barázdák teszik emlékezetessé az utat.
A dombocskák tetején viszont már összefüggő szőnyegben nyílik a hóvirág!!!

Nem vittem magammal még inni sem. Csak úgy nekiindultam és szinte elágazásonként improvizáltam az útvonalat. Jó volt, de a végére nagyon kiszáradtam. Olyan sós volt a fekete ruhám, mint valami 50-60-as táv végén...
Kis vívódás után aszfalton jöttem haza, de nem bántam meg, mert pont elég volt ennyi.
22kili/400m - 2:10ó
Pedig olyan tötyögésnek éltem meg... Ez magamhoz mérten teljesen rendesnek érzem.
Hétvégére próbálok összehozni valami hosszabbat is.

Ha a kalapácsos idén tavasszal nem ad randevút, még akármi is lehet belőle...