kezdődhetnek a 'szürke' futós-hétköznapok.
Már nagyon hiányoznak azok a napok, amikor reggel elviszem a kölköket, majd 7:45-tól bevetem magam az erdőbe. Semmi extra, csak ott lenni...
Bár az erdőt kicsit átrendezték a viharok és van olyan fa amire külön még gondoltam is vihar közben és most láttam, hogy nem élte túl, de vhol ez normális. Az élet megy tovább, néha kicsit megtépázva, de megy. Én is meg lettem tépve, de remélem az erdő mintájára én is talpra állok mihamarabb...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése