Vasárnap és ma is futottam végre vmi biztatót. Gyökketővel ugyan, de alacsony pulzussal, nem meghalva. Egyszerűen vissza kell vennem a tempóból, akár drasztikusan, és jó lesz az.
Most mondjam azt, hogy már néha igazi élvezet is volt? No jó, mondom...
Találtam fűzfagombát is - ennyi esőtől hogy a fenébe ne - amit évek óta nem láttam már sehol. Nem bírtam ki és rögvest meg is kóstoltam. Ez bónusz pont volt.
Egyébként meg a víz, sár nem igazán zavar, a meleg és por sokkal inkább ellenfél. No meg az örök ellenségem, a szél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése