Vár-völgy

Szép hely Várpalota környékén. Eddig ősszel nem voltam. Érthetetlen, pedig nincs messze és közel is van. Szép, egyenletes és nem egyenletes kaptatók, néhol sziklás, néhol sziklagyepes, vagy épp puha tűleveles, széles, esetleg keskeny ösvények.

Most is kis családi kirándulást ötvöztünk a futással.
Nem ment.
Fáradt vagyok és olyan mint az őszi légy. Ki-ki repül a fényre, de inkább már aludna.
Nem tudom mi lesz egy hét múlva a piroson, de ma ez a húszas is bőven több volt mint elég. Persze, tudom, hogy ez még bőven változhat, de ahogy a heti munkákra nézek ennek nincs nagy valószínűsége.

Tök jó, hogy ma Robival futottam volna, de nem sikerült felhívnia, hogy lemondja. Megint el kell szégyelljem magam, hogy csodálkozom ezen, hisz a láthatatlanná tévő köpenyem már régóta nem tettem le, így hát hogy is... Aki nincs, azzal nem lehet futni, lemondani meg nem lehet kitől, mit.
Kicsit talán szomorú vagyok azért.
Engedelmemmel.