A hétvégi Bakonyi Barangolással átléptem az idei 2500. kilit ami magamhoz mérten bazisok. Tavaly összesen volt 2.788...
Monnyuk azért a produkciómon ez nem látszott.
Az idei tél első szélvédőkaparós reggele volt ez, olyan csípős, de tiszta, fincsi futóidő.
Már az elejétől ólomlábak és kevés, könnyű lélegzetű, suhanós pillanat. (Volt egyáltalán?)
Néha elkapott az érzés, hogy ez megy nekem, de nem tartott sokáig, inkább csak a törekvés maradt. A törekvés arra vonatkozólag, hogy menjen. Jó ez nekem; jól akarom érezni magam; nem fáj a gyomrom és ehhez hasonló mantrázás...
Quamatel próba, ami bejött, de azért a 6-7. óra környéki billegésen még lenne mit csiszolni.
Összességében szinte a tavalyi P85 teljesítés kopija, csak egy kicsivel rövidebb távon.
No, sebaj, szép lassú nyugger, mert ismét elolvastam ezeket és ráébresztett arra, hogy rohanok. Csak azt nem tudom minek és hova...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése