"...soha nem érdemes holnapig várni, mert a bal- meg jobbsorsunk a saját kezünkben van. Senki nem állít fel a díványról és senki sem álmodik helyettünk. Álmok nélkül pedig csak droidok vagyunk." (K.B.)

2014. január 16., csütörtök

Henger

Ma voltam hengerezni.
Vagy hengerelni.
Vagy mittoménmin...

A cucc maga, amivel egyedül, más segítsége nélkül tudunk tetszőleges testtájunkon fájdalmat okozni saját magunknak az SMR henger.

A filozófiája?, fiziológiája? a dolognak a következő.

Aki már bontott, csirke, vagy marha, vagy bármilyen húst, az találkozott már az izmokat összefogó, körülölelő hártyával. Ez egész kis, majd nagyobb és nagyobb rostokat, majd egész izomkötegeket határol, fog össze. (Bocs, nem értek hozzá, ez most konyhanyelv...)
Maga a hártya szerkezete olyan, mintegy nagyon sűrűre szőtt pókháló.
Ez a pókháló nem csak határol és összetart, de folyamatos információt közvetít az agy felé.

'Haló központ, haló központ itt a jobb quadriceps kettes. Kérek tehermentesítést, mert a nyakunkon egy csomó felesleges sav, már mozdulni sem tudunk. Haló, haló kérek sürgős teherelosztást!!! Ki az az őrült az irányítóban, aki másfél napja csesztet itt minket, rég lejárt a műszakunk...?!? '

És akkor az agy veszi az adást és kezdi csűrni, csavarni a dolgokat. Ami nem jó...

Szóval ezzel a hengeres kütyüvel szépen átdörzsölhetjük az izmainkat, meg a hártyáinkat. Kimasszírozhatjuk a felesleges, pangó vért, meg salakanyagot és önmagunk 'masszőrei' lehetünk.
Néhány eccerű gyakorlatot itt jól lehet látni, ráadásul a képek esztétikája is sokkal jobb, mintha magamat fotóznám...
Kicsit többet itt találtam róla.

Persze, röhej az egész, mi?
Csak meg kell próbálni!
Mindenki pontosan tudja, hogy hol vannak a gyengébb pontjai, ha nem, akkor ez megmutatja. A combfeszítőknél gyakorlatilag mozdulni is alig tudtam a fájdalomtól. A 6. képen látható combközelítős gyakorlat meg a kvinteszenciája az önszívatsának. Már akinek olyanok ott az izmai, de kinek nem, hisz azt a tájékot igen nehéz nyújtani.

20 perc után, ami gyakorlatilag csak egy kis ízelítő volt, olyan érzésem volt, mintha nagy generálozták volna a lábaimat. Könnyen mozgott mindenem és mintha egy rozsdás gépet olajoztak volna újra.
Teljesen meggyőzött.

Ez az a kategória amivel úgy vagyok, hogy ha egyáltalán nem használ, akkor sem tehetek vele rosszat. Ha az egész humbuk, akkor sem csinálok kárt és egyedül, bárhol, bármikor el tudom végezni az épp szükséges gyakorlatokat.

A jószerencsém megint egy olyan ember karjaiba sodort, akiben már az első találkozásunk óta igazán meg tudok bízni. Maga is versenyszerűen sportolt, testnevelő, masszőr meg kitudja még mi és bazira ért az emberi testhez.

A hengerezésen túl némi TRX gyakorlatozásra is sor került.
Hááát..... vannak még távlatok...

Az egyetemen rendszeresen tart erősítő fakultációkat, amire sokszor van szabad hely. Ott a helyem!!!

Ő mesélte és bakker, nemhiszemel!
Egy féléves aláíráshoz. Mondom a szájammal, F É L É V E S ! aláíráshoz 20 azaz húsz!!!!! órányi mozgást kell igazolni. Tehát fél év alatt húsz órányit kellene mozogni. A veszprémi egyetemen minden van. Komolyan minden, az alap sportágaktól elkezdve mindenlófaszlehetőség megadatik és sokaknak nem jön össze ez a húsz óra!
Folytassam?!

Az viszont nagyon tetszett, hogy Emővel ketten voltunk és minden feladatot meg tudtunk csinálni és még a TRX-en is tudtunk homorítani neki. Azt mondta, hogy simán verjük az ifjúságot, erőben, hajlékonyságban, testtudatban...

Már megérte elmenni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése