...mindennapi suhanásunk add meg nekönk ma...

2012. május 7., hétfő

Fussunk neki megint

Megint.
Megint vagy századszor...

Próbálom megemészteni, hogy meg kell emészteni. Hogy emészteni kell.
Lassan belelendülök.
Be kell vallanom, hogy így azért valamivel könnyebb.
11 napos kényszerszünet után egy laza PB-vel indult a visszatérés.
Szép nyugisan.
Kocorászva, alacsony pulzussal.
PB.
Egész jó érzés volt futni úgy, hogy erőm is volt hozzá.
Másnap is PB közeli idővel szaladtam.

Jó, nincs harag.
Próbáljuk meg újra.
Akkor most százegyedszer.
Olyan nincs, hogy egyszer nem sikerül.
Türelem és kitartás.

Nap a napra, lépés a lépésre.

Nem hagyom magam, az biztos.
Ha másért nem csakzértis.
De nem kell csakazértis, mert ez egy nagyon jó dolog önmagában és önmagától is, főleg így május elején.

Ma esőben futhattam és ez külön ritka és különleges, ajándék alkalom.

Köszönöm.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése