Fókusz

Nem, nem a tények, meg testvérei, ez nem tv...

Olyan sokszor elhangzik Gizionéknál, hogy már-már nem is figyelünk oda rá. Vagy de, de nem kezeljük a helyén.
Maga a szó is megér egy misét. Koncentráció? Összeszedettség? Nem, egyik sem jó, ez a fókusz ez baromira ott van. Már az a kis finomság is benne rejlik, hogy a fókuszáltságban van egy kis beszűkültség, egy kis környezet kizárás és csőlátás és ez pedig nagyon kell hozzá.

Bár nem vesszük észre de ez a napi rutin része. Része és lényege is egyben.

Ahhoz, hogy egy-egy versenyen ott tudj lenni fejben, hogy 'meg tudd tartani a fókuszt', ahhoz kell a napi rutin. Mert persze ugye senkisenem gondolja komolyan, hogy a mindennapi edzést azért végezzük, hogy mindenféle mitokondriális bizbaszokat növesszünk, meg enzimrendszereket építsünk. Áhhh, ez a figyelemelterelő maszlag :) .
A lényeg az, hogy nap mint nap kimész. Ha nem akarod akkor is. Ha fáradt vagy akkor is és ha esik, akkor is. Azért mész ki - azért tudsz kimenni - mert ráfókuszálsz. Ilyenkor fókuszra eddzel :) . Meg persze amikor hajnalban kell menni, meg hosszabbat, meg olyat amit nemszeretsz és persze lehetőleg abból sokat. Nem véletlen, hogy egy edzőnél a panaszkodás épp akaratunkkal ellentétes reakciót vált ki. Ez nem vmi edzői defekt, ez csupán csak a szakmai szadizmus jótékony megnyilvánulása :) ! Szóval, ha frankón ott tudsz lenn a napi rutin során, akkor ez versenykörülmények között is menni fog. Már, hogy mehet, persze el lehet cseszni ezt is, de bennünk van a lehetőség, hogy akár fókuszáltak is lehetünk.
És ebben rejlik az igazi erő.
Sokszor és sok embernek mondtam már, hogy az a szokás miszerint egy-egy edzésév periódusa alapján akar valaki bárminemű eredményességi jóslatba bocsátkozni, az nem megy. Szervezetünk nem ismeri a Gergely-naptárt. Sem. Őt nem csak az érdekli, hogy mit végeztél az elmúlt 30, 180, vagy 365 napban. Nem, ő csak és kizárólag görgetett adatokkal dolgozik. Mit végeztél eddig? 30, 40, 50 év alatt...
És itt baromi nagy fókusztartalékokat lehet felhalmozni.
Legextrémebb példa Lőw Andris. Hogy szofisztikált legyek, azt kell mondjam, hogy nem hagyományos edzéselméleti alapokon végzi az edzéseit. Mit :) ?? Azimiaz? Viszont olyan fókuszáltságra képes mint nagyon kevesek a műfajban.
Amíg nem érjük el ezt a szintet érdemes kicsit rágyurni :) !

Mi adódik egy hosszabb verseny során?
Valami fáj, fáradtak leszünk, melegünk van, fázunk... Ezek mind tudati szintű dolgok. Ezek nem léteznek, ezek a tudatunkban vannak csak és ha hagyjuk, akkor előtörnek és tarolnak. Ha viszont fókuszban vagyunk, akkor röhögünk rajtuk.
Most komolyan?
Fázol? Meg fáj? Nincs ropi a ponton :) ? Fókusz, fókusz, fókusz...
És ez azt is jelenti, hogy teljesen ki tudsz zárni lényegtelen dolgokat és a lényegesekre pedig oda tudsz figyelni.
Ez nagyon fontos! Hogy a nagy fókuszban azért tudsz figyelni magadra. Enni kell, inni kell, gyorsítani, vagy vissza venni, ezek sokkal jobban működnek. Működnek, mert belül vannak a szűk fókuszon.

Szóval ne rinyálj, menj ki!
Mindig.