Azt hittem sosenem jön már el!
2016-ban márciusban és tavaly is már áprilisban túl voltam az első ezresen...
Viszont!
Az ötvenes pofon hatott!
Múlt héten egész jókat futottam.
Szombaton végre tényleg egész biztató állapotban indultam, hogy aztán konstatáljam, hogy az eltervezett 20-as kör inkább 30-as... Frissítés nélkül ügye. A végére nem volt őszinte a mosolyom. Erre vasárnap rátettem egy tényleghúszast, de az előző napi eléhezést igencsak érezték a csülkeim. Próbálok lavírozni a munkahegyek között, több-kevesebb sikerrel.
Új cipellőm, amiben a Nagymaros-on is voltam nagyon pöpec, de ez nem is hír egy Hoka-tól/ról. Végre valami, ami működik.
Közben sportszakmai változások is zajlanak a családban.
Már régóta cukkolom Musit, hogy ha bemegy a VEDAC-hoz edzésre, akkor ne jobbra forduljon a kapuban (a tornacsarnok felé), hanem balra (az atléták irányába).
Múlt héten a suli benevezte az diákolimpia atlétikai csapatába és tovább is jutottak. Musi távolugrása 4,53m lett, úgy, hogy a tornaórán kívül nem is edzett erre. Aztán a megyein már 5,04m ment. Mondták neki, hogy ezzel korosztályos harmadik lenne, tehát ideje lenne elkezdeni edzeni :) !
Mivel amúgy is edzőváltás volt a tornászoknál és baromi rossz a hangulat, nem kellett sokat győzködni. Tegnap volt az első edzésen, rögtön leigazolták és 3 hét múlva már versenyez. Na, ez kérem a rapid karrier?!!
Mosmár balra fordul.
Megint igazam lett!!!
Margit helyet BesenyőPistabácsi leszek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése